Állandó személyi igazolványt kötelező kérnie annak a Magyarországon élő magyar állampolgárnak, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel. Továbbá a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személyeknek.

Több tényezőtől is függhet, hogy a személyi igazolvány kérelmezése, kiállítása ügyében mely hatóság illetékes (például életkortól, állampolgárságtól, jogállástól), de mindezzel kapcsolatban a Kormányablaknál felvilágosítást tudnak nyújtani, illetve számos esetben a kérelem is beadható.

Az eljárás kezdetekor be kell mutatni valamilyen személyazonosításra alkalmas iratot pl. útlevél, vagy kártya formátumú vezetői engedélyt. Ha egyik sincs meg, akkor a születési anyakönyvi kivonatot, vagy a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot. Ha van doktori címünk, akkor az ezt igazoló okiratot is vigyük magunkkal. Továbbá a lakcímkártyánkat!

Új személyigazolvány igénylésének illetéke 1500 forint, az ügyintézés határideje a kérelem illetékes hatósághoz történő megérkezésétől számított 20 nap. Ha ezalatt szükségünk van ideiglenes személyi igazolványra, akkor további 1500 forintot kell fizetnünk. Illetékmentes viszont az igénylés a 14 év alatti személyeknek (kivéve elvesztett igazolvány pótlása esetén), a 65. életévet betöltött személynek, ha nincs útlevele vagy jogosítványa. Szintén illetékmentes az eljárás abban az esetben, ha gyártáshibásat kapunk, vagy ha a hatóság téves bejegyzése miatt rossz a kártya. Ezt úgy kell érteni, hogy például elírják a nevünket vagy a születési dátumunkat, édesanyánk nevét.

Ha a személyazonosságunk igazolására van szükség, elvileg a személyi igazolványt helyettesítheti másik hivatalos, fényképes dokumentum, mint például az útlevél, vagy a vezetői engedély. Ilyen eset lehet például, amikor banki ügyet intézünk, átvesszük a postára érkező leveleinket, vagy csomagjainkat, BKK bérletet vásárolunk, vagy átvesszük az interneten rendelt termékeket. Nem ritka az sem, hogy kórházban, ambulancián a TB kártya mellett fényképes igazolványt is kérnek, pláne ha először járunk az adott intézményben. Hasonló a helyzet, ha az autónkat szeretnénk vizsgáztatni.

A személyi jó néhány éve számos esetben már az útlevelet is helyettesíti, sok országba beutazhatunk vele. Az országok listája megtalálható a Konzuli Szolgálat honlapján.

Sok minden eszébe jut az embernek egy hosszabb vagy rövidebb utazás előtt, de egy dologról talán hajlamosak vagyunk megfeledkezni: mi lesz, ha esetleg orvosi ellátásra szorulunk egy idegen országban?

Mikor lefoglaljuk az utat, befizetjük a költségeket, csomagoljuk a bőröndöket, nem feltétlenül gondolunk arra, mi történik majd velünk, ha baleset ér vagy megbetegszünk. Pedig kellene, mert akár egy csonttörés is sokba kerülhet, ha sem biztosításunk, sem EU kártyánk nincsen.

Az EU kártya a hazai TB kártya európai megfelelője: ingyenes betegellátásra jogosít bizonyos esetekben az EU tagállamaiban, továbbá Izlandon, Lichtensteinben, Norvégiában és Svájcban.is. Azt tudni kell azonban, hogy az EU kártya terhére nem látnak el magánorvosok, és például a hazaszállítás költségeit sem téríti. Vagyis ez a dokumentum nem helyettesíti az utasbiztosítást, amit továbbra is érdemes megkötni.

Baj esetén az orvos döntheti el, sürgős-e annyira a beavatkozás, hogy a kártya terhére történjen az ellátás. Ha például eltörjük a lábunkat, akkor természetesen begipszelnek, és nyilván sürgős eset egy szülés beindulása. De ha egy mandulaműtétre, szemölcs leszedésére szorulunk, ami nem sürgős, akkor azt nem kötelesek elvégezni, csak akkor, ha egy évet maradunk az adott országban.

Ha itthon is kezeltek a problémával, amivel ott is ellátásra szorulunk, akkor csak úgy látnak el, ha a kint tartózkodás alatt súlyosbodott a betegség. A támogatott gyógyszerekhez is megkaphatjuk a támogatást, ha egy másik EU tagállamban váltjuk be a receptet.

Figyelembe kell azonban venni, hogy azonos feltételekkel látnak el minket, mint a helybélieket. Vagyis ami az ott lakóknak ingyenes, az nekünk is. Hiába csinálnak meg valamilyen beavatkozást Magyarországon ingyen, ha az adott országban fizetni kell érte, akkor nekünk is fizetnünk kell.

Fontos tudni, hogy egyes országokban nem kapunk ingyenes szolgáltatást, hanem meg kell előlegeznünk az ellátás költségeit, amit utólag megtérítenek majd számunkra.

Az EU kártya igénylését lehet személyesen a kormányablaknál, meghatalmazással, vagy postai úton intézni. Ha a postai utat választjuk, először le kell tölteni egy formanyomtatványt, és kitölteni.

A kártyát az OEP (Országos Egészségpénztár) állítja ki, a kormányablaknál csak igényt nyújthatunk be. A meghatalmazást lehet gépelve küldeni, ez esetben két tanú is szükséges, vagy kézzel is írható. Kiskorú esetén csak a szülő lehet meghatalmazott.

Leginkább nagyon sokat dobozolni, pakolni, rámolni, de hivatalos ügyintézésre is mindenképpen szükség lesz. Ugyanis a lakcímváltozást be kell jelentenünk ahhoz, hogy új lakcímünk szerepeljen az új lakcímkártyánkon (hivatalosan: lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

Több okból is sor kerülhet lakcímváltoztatásra. Az egyik legjellemzőbb eset az, amikor eladjuk a lakásunkat, és egy másik ingatlant vásárolunk. Ilyenkor a kiköltözés vagy beköltözés után 3 nappal kötelesek vagyunk bejelenteni a lakcímváltozást. Szükségünk lesz egy teljes bizonyító erejű magánokiratra vagy közokiratra, amely felhatalmaz a lakás használatára. (Az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés, birtokba adási jegyzőkönyv, a vásárlás tényét már széljegyzetben követő tulajdoni lap.) Továbbá egy új típusú, kitöltött lakcímbejelentő lappal kell befáradnunk egy közeli kormányablakba, vagy az új lakóhely szerinti okmányirodába, járási hivatalba. Itt személyazonosságunkat igazoló irat ellenőrzése után átveszik a kérelmünket, és kiállítják az új lakcímkártyát. A régi lakcímkártyát ilyenkor le kell adnunk.

Változhat a lakcím akkor is, ha huzamosabb (3 hónapnál hosszabb) ideig más címen tartózkodunk, mint a lakóhelyünk. Például egy egyetemista fiatal a tanulmányai idejére egy másik városba költözhet, vagy munkahelyi elfoglaltság hosszabb időre máshová rendelhet családokat.  Ekkor az új címünk a tartózkodási helyünk lesz. Ilyenkor is ki kell tölteni a lakcímbejelentő lapot, de ebben az esetben az igénybe vett lakás tulajdonosával is alá kell íratni: hozzájárul ahhoz, hogy ingatlanába más személy tartózkodási helyet létesítsen (ideiglenes lakcím). A szállásadó személyesen is megjelenhet a lakcímbejelentéskor.

A lakcímbejelentés és utána a lakcímkártya kiállítása nem illetékköteles, azaz ingyenes szolgáltatás. De vannak esetek, amikor fizetni kell érte. 500 Ft-ba kerül az ügyintézés, ha lakcímváltozás ugyan nincs, de névváltozás történik (például házasságkötéskor). 1 000 Ft az illeték mértéke, ha azért kell új lakcímkártyát igényelni, mert az előző elveszett vagy megrongálódott.

Lakcímkártyáját mindig hordja magánál, mert a személyét igazoló okmányokon kívül ezt a hivatalos iratot kell a legtöbbször bemutatni. Értesített levél átvételétől kezdve a banki ügyintézésen át az igazoltatásig, minden esetben szükségünk van rá.

Ma már teljesen természetes, hogy fizetéskor csak elővesszük kártyánkat és azzal intézzük a vásárlást – akár az interneten, akár különféle boltokban. De mi a helyzet ügyintézéskor? Vajon ott is van rá lehetőség?

Nem közismert dolog, hogy számos a Kormányablaknál bankkártyával is rendezhetjük az ügyintézés kapcsán felmerülő költségeket. Szintén jó hír, hogy egyes Kormányablakban Posta Pont is van, azaz készpénzes fizetés esetén ott helyben feladható a csekk.

Mindenesetre, ha alkalmunk adódik rá, érdemes az interneten utánanézni, hogy annál a Kormányablaknál, ahová készülünk, adottak-e ezek a lehetőségek. Mint ahogy arról is célszerű előre tájékozódni, milyen díjat kell fizetnünk egy-egy ügy intézése kapcsán – hogy ne a helyszínen érjen minket meglepetés. Mert míg egyes szolgáltatások ingyenesek, másoknak kisebb vagy nagyobb költsége van.

A teljesség igénye nélkül íme néhány dolog, amelyekért például fizetni kell ügyintézéskor:

• állampolgársági bizonyítvány kiállítása
• anyakönyvi kivonat kikérése
• házassági névviselési forma megváltoztatása
• egyéni vállalkozói igazolvány cseréje, kiállítása
• forgalmi engedély cseréje
• gépjármű törzskönyvének átírása
• forgalomból történő kivonás engedélyezése
• vezetői engedély kiállítása

A fenti lista nem teljes, a konkrét intézendő ügyünk költségeiről érdeklődhetünk a 1818-as ingyenesen hívható zöld számon.

Ha sikerül a használt autónkra vevőt találni, és létre is jön az adásvétel, az nagy öröm mindenki számára. Azonban ekkor a régi és az új tulajdonosnak is van még néhány kötelessége és javasolt feladata, mielőtt elégedetten folytatná az életét. Az adásvételt ugyanis mindkét félnek be kell jelenteni a közlekedési hatóságnál. Erre az eladónak a szerződés aláírásától számítva 8 napja van, a hivatal a bejelentés után 3 napon belül átvezeti a rendszerén az adatváltozást.

A bejelentés feltételei
 

A tulajdonjog-változás bejelentésének alapja a szerződés, azaz a változásról készült teljes bizonyító erejű magán- vagy közokirat. A szerződésnek azonban meg kell felelnie a 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §, 3. §, 5. § előírásainak, ellenkező esetben a hatóság a változás nyilvántartásba vételét elutasítja. Az elutasítás közlésével egy időben felkérik az ex-tulajdonost, hogy készítsen (és természetesen írasson alá a vevővel) egy a rendelet előírásainak megfelelő dokumentumot.

Hol tehetünk eleget a bejelentési kötelezettségünknek?
 

A bejelentésre számos csatorna áll rendelkezésünkre. Először is bármelyik közlekedési hatóságánál megtehetjük, a szerződés egyik példányának leadásával. Ugyanakkor a legjobban tesszük, ha a lakhelyünk szerint illetékes Kormányablakot választjuk, hiszen ettől eltérő kirendeltségeknek el kell küldeniük a dokumentumokat az illetékes Kormányablaknak.

A közlekedési hatóságnak postán vagy e-mailben is elküldhetjük a szerződést, illetve annak másolatát (elektronikus példányát). A változás bejelentésében illetékesek még a Kormányablakok, és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) is.

Mi történik, ha nem jelentjük be időben a tulajdonjog átruházását?
 

Abban az esetben, ha sem az eladó, sem a vevő nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségnek, a későbbiekben is a jármű nyilvántartás szerinti tulajdonosát terheli a gépjárműadó befizetése, és minden más a gépjárművel kapcsolatos egyéb eljárást is vele szemben fogják elindítani. Közúti bírságok, parkolási bírságok, autópálya használati díj kifizetésének elmulasztása miatti költségek, közigazgatási bírságok, pótdíjak mind-mind a nyilvántartás szerinti tulajdonost fogják terhelni egészen addig, amíg az átírás meg nem történik. Egyéb szankciót a jogszabály nem rendel hozzá.

Milyen egyéb kötelezettségeink vannak az eladással kapcsolatban?
 

Az autó tulajdonjogának átruházását a biztosítónál is érdemes bejelenteni (és erre hivatkozva a szerződés(eke)t felmondani), hiszen amíg nem értesülnek a változásról, joggal várhatják tőlünk a biztosítási díjak kifizetését.